 |
| (Kép forrása) |
 |
| (Kép forrása) |
Haggenmacher Henrik (1827-1921) saját kora leggazdagabb embereinek egyike volt. Vagyonát terménykereskedelemmel, illetve a malomiparban alapozta meg, de felfedezte azt is, hogy érdemes részt vennie a 19. századi pesti építési lázban: bérpalota-együttest építtetett az Andrássy úton, s emellett városszerte tizenegy másik bérház tulajdonosa is volt. Közben pedig a söriparban is jelentős érdekeltségeket szerzett.
Hogy miért épp ott? Mert Európában az 1863-tól dúló filoxéravész következtében 30 esztendő alatt kipusztult a szőlőültetvények kétharmada, így a borárak nagyon megemelkedtek. Ezzel párhuzamosan pedig megnőtt a kereslet a sör iránt.
 |
| (Kép forrása) |
Haggenmacher először is több más terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és "Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Később ebből az üzletből kiszállt, és 1867-ben megvette a Frohner család promontori (budafoki) sörfőzdéjét. 1875-re üzeme a második legtermelékenyebb volt Magyarországon, a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött.
1880-ban a promontori sörgyárat fiának, ifjabb Haggenmacher Henriknek (1855-1917) adta át, aki néhány év elteltével történetesen Aich Ferenc, a Dreher-féle sörbirodalom magyarországi ága vezetőjének lányát vette feleségül (legfiatalabb húga pedig Dreher Jenővel kötött házasságot). A sorra alapított serfőzdék közül 1905-re már csak kilencven maradt talpon, és négy nagy gyár adta termelés 90 %-át: Dreher Antal sörgyára, az Első Magyar Részvényserfőző Rt., a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. és Haggenmacher Henrik sörgyára.
 |
| (Kép forrása) |
Az utóbbiból 1907-ben jött létre a budapesti székhelyű Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Részvénytársaság. A vállalat 1910-ben több ingatlant vásárolt meg a VII. kerületi Huszár utca, Rózsák tere és Munkás utca által határolt területen, ahol telephelyet, raktárakat, no és sörözőt létesített. Ez volt a Hági.
Az első világháború után a Dreher-féle gyár, az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. és a Haggenmacher-féle cég kartellbe tömörült, majd 1933-ban Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvényserfőzde Rt. néven egyesült.Az egyesülést követően, 1935-ben az addig különböző, négy VII. kerületi épület egységes homlokzatot kapott, melynek tervezője Friedman Ernő volt. Az átalakítás során a Huszár utcai homlokzat vakablakaiba régi, híres vendéglősök, kocsmárosok portréit festették, a söröző bejárata köré is portrék kerültek. 1940-ben az addigi épületekhez csatolták a Munkás utca 14. számú lakóházat is.
Az épületegyüttest a közelmúltban felújították, ma viszonylag jó állapotban van. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2003-ban műemlékké nyilvánította.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése