Az Erzsébet Nőiskola

Az Erzsébet Nőiskola udvara 1902 után, Klösz György felvétele

Magyarországon a tanítónőképzés lehetőségét az 1868-as népiskolai törvény teremtette meg. A hazai nőoktatás “bölcsője”, az első magasabb színvonalú nőnevelést biztosító intézmény, a Felsőbb Nép- és Polgári Iskolai tanítónőképző 1872-től, (a polgári tanítónőképző 1873-tól) működött Budán, a Josef Polytechnikum (a későbbi Műegyetem) épületében. Igazgatója Zirzen Janka volt. 

Zirzen Janka
(Kép forrása)

Zirzen Janka feladatának nemcsak a tanítónőképzést tekintette, hanem iskolájában művelt nőket akart nevelni mind a család, mind a társadalom számára. 1874-ben az iskola az I. kerületi Ötpacsirta (ma Csalogány) utcába költözött, majd 1875-től az önállósult polgári tanítónőképző a pesti Sugárút 74. sz. alatti épületben (a mai Andrássy úton) folytatta működését.

Az intézmény Zirzen igazgatósága alatt (1896-ig) több szervezeti változáson ment keresztül és folyamatosan bővült a tanított tárgyak száma. A kezdetben két évfolyamú tanítónőképzőn nyelv és történettudományi szak mellett mennyiség és természettudományi szakcsoportban képezték a tanítónőket. A növendékek ezen kívül nevelés és tanítástant, francia és angol nyelvet tanultak, majd 1877-től kötelező lett a gazdaságtan és az iparoktatás is. 1880-tól a képzés idejét három évre emelték, és azért, hogy a növendékek tanítási gyakorlatot szerezhessenek, megszervezték a polgári gyakorlóiskolát. 1889-től vezették be a tornatanítói, majd 1893-tól az idegen nyelvi mesternő oktatást. Ekkor csatolták az intézethez a 120 személyes internátust is.

Az iskola igazgatói irodája, 1902 után
(Kép forrása)

Zirzen Jankát tanítványa, Lázárné Kasztner Janka követte az igazgatói székben. Az ő indítványa alapján nevezték el az intézményt a meggyilkolt királynéról (Sissiről) Erzsébet Nőiskolának.

Tanterem
(Kép forrása)

A századfordulóra az intézet Sugár úti épületét kinőtte. Az Erzsébet Nőiskola számára az István úton találtak megfelelő telket (ma: XIV., Ajtósi Dürer sor 37.), itt épült fel 1902-re a szecessziós stílusú, új iskolaépület. A terveket Baumgarten Sándor és Hercegh Zsigmond készítette. 1918-ban a tanítónőképző főiskolai rangot kapott, a felsőbb leányiskola pedig rövid ideig gimnáziumként működött. 1928-ban a tanítónőképző főiskola Szegedre költözött, az Erzsébet Nőiskolát pedig leánylíceummá, majd 1936-ban gimnáziummá alakították. 

Az iskola 1950-től Teleki Blanka nevét viseli.

(Szöveg forrása)
További képek a Teljes bejegyzés-nél!

Tanári szoba
(Kép forrása) 

Zeneterem
(Kép forrása) 

Belső tér
(Kép forrása) 

Tornaterem
(Kép forrása)